VÁLSÁGKEZELÉS-A TUDATOS EMBER ÉS A VÁLSÁG 1. RÉSZ

2008 decembere óta folyamatosan halljuk, hogy gazdasági válság van.

És amit nagyon sokszor hallunk, azt el is hisszük, beépül a tudatunkba, és persze saját bőrünkön érezzük is, ki jobban ki kevésbé. Így aztán valószínűleg mindenkiben felmerül a kérdés, hogy mi is ez a válság, mitől alakult ki, hol a gyökere, mi vagy ki(k) áll(nak) a háttérben. Hogyan lábalhatunk ki belőle? Hogyan éljük meg és mit tehetünk mi egyénenként a kialakult helyzetben? Tényleg muszáj, hogy mi is válságban élőnek érezzük magunkat?

Meg kell értenünk, hogy a válságnak van egy látható és egy nem látható része. De mondhatnám azt is, hogy van az illúzió és van a valóság.

 

1.Hadd kezdjem azzal, amit mindenki lát, tehát a válság látható részével:

Az ember, aki dolgozik, munkájával értéket hoz létre, teremt, alig bírja a rá rakódó pénzügyi terheket, nehezen tudja a létminimumnál egy kicsit jobban fenntartani az életszínvonalát, és tömegek csúsznak a létminimum szintjére.

– Az értékteremtő ember nem kapja meg a befektetett munkájának az ellenértékét, mert a munkaadójának célja a profit, azaz a többlet megteremtése és megtartása, illetve további gyarapítása.

– De még egy jó szándékú munkaadó sem állhat meg ennyinél, hiszen az alkalmazott munkaerő után munkáltatói járulékot, adót kell fizetnie az államnak, tehát azt is le kell vonnia a megteremtett értékből.

– Amikor az értékteremtő ember, a „munkaerőállat” megkapja a fizetését, bambán nézi a bruttó és a nettó közötti különbséget, megérti és tudja hogy ez azért ennyire kevés, mert neki a maradékból további adót , egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, szakszervezeti díjat stb. kellett fizetnie. Persze ennek fejében aszfaltozott úton közlekedhet, egészségügyi ellátásban részesülhet, a gyermekei iskolába járhatnak, és valamikor majd talán még nyugdíjat is fog kapni. (Bár az utóbbi időben már sem az egészségügyre, sem oktatásra, sem utakra nem telik az államnak. Hogy miért az majd a későbbiekből fog kiderülni.)

– Azután abból, ami megmaradt, igyekszik megélni, de ott szembesülnie kell egy újabb elvonással , az általános forgalmi adóval, ami további 20-25%-ot vesz el tőle.

Így hát nem csoda, és nem is túlzás, ha azt mondjuk, hogy a megteremtett érték 80%-át vagy nem adják oda, vagy ilyen olyan módon visszaveszik tőle, és abban a pillanatban, amikor megpróbál legalább 21%-ot megtartani, máris adócsaló, aki „veszélyezteti a társadalmi jólétet”. (Persze ez nem igaz. Csupán azoknak a jólétét veszélyezteti, akik az elvonásból élnek.)

És persze van még tovább is…

Az embernek laknia is kell valahol, tehát szeretne egy lakást venni, de azt nem veheti meg a valós értékén, hiszen az építtetőnek is kell a „profit”, tehát jóval többet kér érte, mint amennyibe neki került. Az építtetőnek egyben és azonnal kell a pénz. Mivel a családok ekkora összeget nem tudnak a fizetésükből összekuporgatni, ekkor jönnek a bankok. Adnak pénzt, hát már hogyne adnának! Aztán persze nem csak annyit kell visszafizetni, amennyit kaptak a banktól, hanem sokkal többet. Hogy mennyivel többet, az a kamat mértékétől függ. És akkor még nem is beszéltünk illetékről és építmény- illetve ingatlanadóról és még sorolhatnánk szinte a végtelenségig.

És így, lépésről lépésre, törvények, rendeletek és szabályok útvesztőjében, a mindennapi gondokkal küszködve még csak időnk sincs arra, hogy felismerjük:

Valami nincs itt rendjén! Bennünket arcátlanul és folyamatosan kirabolnak!

És közben mit hallasz folyamatosan a médiából? Mindenféle bank ontja a reklámokat. Az egyik, ami engem különösen zavart így szólt: „ A PÉNZEM DOLGOZIK ÉRTEM”

Hát hogy is van ez? Aki dolgozik, értéket hoz létre az nyomorog, akinek pénze van, annak még több lesz és gazdagodik? Méghozzá munka nélkül!

Azt is látjuk, hogy a bankokat hatalmas milliárdokkal mentik meg az adófizetők pénzéből a kormányok, miközben a bankok profitja nem csökken! Viszont munkahelyek ezrei szűnnek meg. A munkahelyeket nincs pénz megmenteni. Hát nem fura?

És felmerül a kérdés: Vajon miért van így? Hiszen , ha nem is tudjuk ( bár egyre többen tudják is ), de biztosan érezzük belülről, hogy nagyon nem jól van így!

A mai világban mindig felmerül a kérdés: Vajon kinek az érdeke hogy ezt fenntartsa és miért?

Amikor beleástam magam ebbe a témába és megértettem, vagyis a felsorolt kérdésekre megkaptam a választ két dolog jutott eszembe. Illetve éreztem

Az egyik Jézus, aki 2000 évvel ezelőtt hirdette már, hogy: „Az igazság szabaddá tesz”.

Valóban így van, megtapasztaltam máskor is és most is. Remélem, hogy mire a végére érünk, mindenki így fogja érezni. Igen, mi már átlátunk ezen a szemfényvesztésen. Minket már nem lehet becsapni.

A másik egy tanmese, egy kedves történet – amit Balogh Bélától olvastam – a nagy tudású nyugati emberről, aki elment Indiába, hogy magába szívhasson valamit a keleti bölcsességből. Felkeres egy gurut, és arra kéri, hogy tanítsa őt.

– Európaiakkal és amerikaiakkal nem foglalkozom – válaszolt a guru – mert nem hajlandók maradéktalanul betartani az utasításaimat.

– De én nem olyan vagyok, mint a többi. Én betartom.

-Na jó, tegyünk egy próbát. Holnap reggel állj ki a ház elé egy szál gatyában, magasra tartott kézzel, és maradj úgy, amíg bealkonyul.

Ki is ment a tudós reggel, feltartotta a kezét, és… megeredt az eső. Esett egész nap. Este fáradtan és ázottan ment be tudósunk a guruhoz, aki megkérdezte tőle:

-Na, mire jutottál?

-Hát, ahogy ott álltam felemelt kézzel, és csorgott rajtam végig az eső, az emberek meg jöttek, mentek, néztek… az jutott eszembe, ……hogy én milyen hülye vagyok!

A gurunak felcsillant a szeme:

– Na, kezdetnek nem is rossz!

Hát tényleg így van! Ha rájövünk, hogy mi milyen alvajárók és buták vagyunk, hiszen mérhetetlenül kirabolnak bennünket és mi birka módjára viselkedünk és hagyjuk, akkor elkezdjük keresni az okokat. És amikor rájövünk az igazságra, akkor már jó úton vagyunk ahhoz, hogy változtatni tudjunk rajta. Persze az egész világot nem, de magunkat meg tudjuk változtatni. Vagyis elérhetjük, hogy ránk már ne legyen hatással. És minél többen leszünk ilyenek, szépen a világ is megváltozik. És akkor véget ér az illúzió.

 

Szólj hozzá

Be kell jelentkezned hozzászólás beküldéséhez.

See also: