A CUKORBETEGSÉG

 

A cukorbetegség (diabetes mellitus magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.
Cukorbetegségben az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet egyes sejtjei nem képesek a vérből a cukrot felvenni, így éheznek. Ahhoz, hogy a sejtek képesek legyenek a vérben lévő cukrot felvenni, a testnek inzulinra van szüksége, egy hormonra, mely a hasnyálmirigyben termelődik Amennyiben nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre, vagy hibás összetételben képződik, a beteg vércukorszintje a normális fölé emelkedik. A vérből a cukor a vizelettel kiürül, sok vizet víve magával, innen a betegség neve. Az inzulinhatás csökkenése vagy megszűnése kialakulhat inzulinhiány vagy inzulinrezisztencia miatt.

A cukorbetegségben szenvedő betegek száma világszerte rohamosan emelkedik, s ez alól hazánk sem kivétel. A 2004-es adatok alapján mintegy félmillió diabéteszes egyénnel számolhatunk Magyarországon. A kezelt betegek számának többszöröse lehet a fel nem ismert cukorbetegség.

A betegség tünetei:erős szomjúságérzet, rossz sebgyógyulás, viszketés, húgyúti és bőrfertőzések, fáradékonyság, étvágytalanság, hirtelen fogyás.

A szövődmények elsősorban a szemet és a vesét érintik, de gyakran előfordul az alsó végtagok vérkeringési zavara is.

És most lássuk, mire vezethető vissza a betegség:

A cukor ősidők óta a szeretet a vonzalom szimbóluma. A cukor tehát a „kellemes érzések”, a szeretet, a törődés és az öröm szinonimája.

A cukorbetegről a testi reakció szintjén világosan kiderül, hogy érzelemre és szeretetre vágyik, de nem képes annak teljes átélésére, nem tudja azt feldolgozni. Nem képes környezetének gondoskodó szeretetét, törődését megemészteni.. Nem tud a szeretettel mit kezdeni, ezért azt változatlan formában adja vissza.. A cukorbeteg nem tűri a gondoskodást, pedig szüksége van rá. Tudatosan vagy öntudatlanul megtagadja ilyen irányú igényeit. Így képtelenné válik arra, hogy szeretetet befogadjon, és önmaga is adjon.

Szeretetre vágyik, de nem meri azt aktívan megvalósítani.

Ez arra is utal, hogy az élet kellemes oldalát nem fogadja el, mégpedig azért, mert úgy érzi, hogy nem érdemli meg. Önmagát sem tartja szeretetre méltónak.

Tehát hiányzik belőle a szeretni tudás képessége önmaga és mások iránt is.

Meg kell kérdeznie magától, hogy önmagát mennyire tartja szeretetre méltónak.

A betegség mélyén mindig önmagunk iránti szeretet áll. Fel kell ismernie, hogy igenis szeretetre méltó és megérdemli a törődést és az örömöt.

Minden ember csodálatos és egyedülálló. A teremtésben mindenkinek fontos szerepe, helye van, ezért senki nem értéktelen. Ezért szeresd magad jobban és élvezd az életet, mert a boldogság életünk útján vár bennünket. „Nem a cél a fontos, hanem az út maga.” Hát figyeljünk befelé, hallgassunk a szívünkre és adjuk a szeretetet mindenkinek, akivel ezen az úton találkozunk. És hagyjuk, hogy minket is szeressenek!

(Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged és

Thorwald Dethlefsen és Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez c. könyvei alapján)

Szólj hozzá

Be kell jelentkezned hozzászólás beküldéséhez.

See also: